A tea elkészítése

A rendszerünk által javasolt diéta nem fogyókúra. Olyan ember egészségének megőrzését, betegségek megelőzését, gyógyulási folyamatát van hivatva támogatni, akinek szervezete sok anyagcsere-salakanyagtól „mérgezett”, akinek immunrendszere legyengült, aki daganatos betegséggel küzd, aki súlyos betegségből lábadozik vagy nehéz operáción esett át és lassan újra erőt kezd gyűjteni. Tehát olyan ételek találhatók benne, melyek részint étvágygerjesztő hatásúak is.

Az egészséges, vagy túlsúlyos ember se lapozza át azonban rögtön ezeket az oldalakat. Inkább komolyan vegye figyelembe az irányelveit, hogy talán megelőzze a gyakran visszafordíthatatlan következményekkel járó organikus megbetegedéseket és gondolkodjon el rajta, vajon nem a szervezet méregtelenítési zavaraiban keresendők-e a testi telítettség és a lelki problémák okai.

A diétás rend az emberiség évezredes jó és rossz táplálkozási tapasztalatain nyugszik, melyeket azonban néhol háttérbe szorított vagy teljesen eltüntetett a bőség zavara. Azok számára, akik étkezési szokásaikban még sohasem voltak képesek ellenállni az ínyenc csábításoknak, az itt ajánlott diéta bizonyára radikális változtatást jelent a táplálkozás terén. Akiben azonban az átfogó felvilágosítás nyomán legalább valami mérték tudatosult, mindezt csak a táplálkozás módosításának fogja érezni.

A diéta kifejlesztésének egyik fő szempontja tehát a test alapos, állandó vagy tartós méregtelenítése, és ezáltal az immunrendszer jelentős erősítése, a máj, a vesék, a bélrendszer, a tüdő működésének támogatása volt. Aki a természeti népek „étlapját” tanulmányozza, annak fel fog tűnni, hogy a köretek, utóételek vagy köztes étkezések mennyi olyan anyagot tartalmaznak, melyek mind a máj, a vese, a lép és a bél működését segítik.

Egy fontos kérdésben ezek a népek mindenképpen előttünk járnak: szinte mindig a friss levegőn tartózkodnak. Mi ezzel szemben olyan napi életritmust alakítottunk ki, ami állandó oxigénhiánnyal jár, noha sejtjeink számára ez a legfontosabb tápanyag. A szabad levegőn való mozgás tehát nemcsak azért fontos, hogy karcsúak, hajlékonyak és rugalmasak maradjunk, vagy azzá váljunk, hanem hogy egészségesek legyünk és maradjunk!

Lehet, hogy könnyebb a friss levegőn való mozgásra időt áldozni, ha az effajta tevékenységeket, légzésgyakorlatokat sejtjeink munkaszüneteként képzeljük el. Az oxigénutánpótlás ismét felvértezi őket a méreganyagokkal, baktériumokkal, vírusokkal és a megbetegedett testvérsejtekkel való harcra.

Mindegy, hogy az ember dolgozik, olvas, tévét néz vagy alszik: milliárd sejtje folyton résen van, azonnal kész arra, hogy a betolakodó, elfajulásra hajlamosító, egyszóval rákkeltő tényezőket megsemmisítse. Sajnos nincs olyan megbízható előrejelző rendszer, amely megkongatná a vészharangot, ha az egészséges sejteket a harc elvesztésének veszélye fenyegeti. Ezt leszámítva azonban mindenkinek ajánlanám, hogy egy pszichikailag vagy fizikálisan kivételes helyzet után hat-nyolc hónappal jelentkezzék kontrollvizsgálatra. Példaként említeném a tartós bánatot vagy vigasztalanság érzését egy különösen kedves ember elvesztése miatt (akár halál, akár az elválás az oka), a fertőző májgyulladást, a hosszan tartó anyagcsere-zavarokat vagy krónikus köhögést. Azt tanácsolom, az ilyen ember vagy radikálisan (tehát azonnal), vagy lépésről-lépésre változtasson az életmódján, az étrendjén, káros hajlamain (dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás stb.).

Scroll to Top